Nagyban sminkeltem - közben próbáltam magamban tudatosítani, hogy fél órám van elkészülni - amikor megcsörrent a telefonom. J. hívott, hogy koncert előtt még "alapozni" akarnak, úgyhogy úgy készüljek, hogy meglátogatunk egy kocsmát. Nem volt ellenemre az ötlet, csak féltem, hogy nem érünk oda időben, és hogy fogok én hátulról látni?
 A találkozás nem ment simán, valahogy mégis mindenkit összeszedtünk a Stadionok metrónál. A BKV ellenőrök nagyon kis kedvesek voltak, kinyitották nekünk a borosüveget (mert ugye bort azt vettünk, csak kinyitni nem volt mivel). :D A kocsmát végülis elkerültük, szerintem jobb is. >< A következő probléma az volt, hogy a fele társaságnak (mert végülis 8-an lettünk, rajtam kívül még 7 fiú) A Dózsa György út felőlihez, a másiknak meg a Stefániáról nyíló kapuhoz volt jegye. Nehézkesen, de valahogy kettéváltunk, és úgy 20 perc múlva meg is találtuk egymást a stadionon belül. Még világos volt, de már üvöltött a hangfalakból a metál. Tökre fesztivál feelingem volt. xD
 Bemásztunk a tömeg közepébe, J. és G. meg elindult egy kis sörér, meg egy vbk-ért a számomra. xD Hogy visszataláljanak, engem C. felvett a hátára, és integettem nekik. :P Ahogy telt az idő, egyre előrébb sikerült jutni, bár én nem láttam semmit a Metallica fanok hátán kívül.
 A kezdés nagyon hatásos volt, egyszer csak elsötétült minden, és a kivetítőkön elindult a The Day that Never Comes klippje. Aztán besétált a Metallica. Semmi átmenet, zúzós számmal kezdtek. Hatalmas pogo. A hajamat csomókban tépkedték ki, mert beakadt mindenhova, elesni nem lehetett, arra már rég nem volt hely. xD De ennek - és valamilyen csodának - köszönhetően a második sorba keveredtem. J. ott volt mögöttem, de a többiek elvesztek. Később kiderült, hogy belecsúsztak a pogoba. Aztán valahogy mégis kimásztak belőle, mert a koncert második felében már C., másik C., és másik G. is ott volt. xD Én legszívesebben végigheadbengeltem volna az egészet, de nem volt rá helyem. Igazából fél lábon álltam végig, mert arra sem volt elég helyem, hogy normálisan kitámasszam magam. xD A srácnak elég szar lehetett előttem, mert folyton rátoltak, meg őt használtam kéztámasznak is....de ez rockkoncerten nem gáz, na! xD
 A lényeg, hogy Jamesszék nagyon jól tolták.  Nem igazán látszik, hogy öregszenek, össze-vissza rohangáltak a színpadon, egyikőjüknek sem volt konkrét helye, folyton cseréltek. Lars sem ült folyton, néha állva dobolt, a koncert végén meg odament a mikrofonhoz, és beleordította, hogy: "The Metallica fuckin' loves you, Budapest!!" ...vagy vmi ilyen szintű dolgot. xD Iszonyat jófejek voltak, na, és látszott rajtuk, hogy ők is élvezik a dolgot. :D A végén feldobtak nekik az első sorból egy magyar zászlót, amire az volt írva, hogy: "We missed you" meg a Metallica logó, és megfogták és felemelték a magasba. Ezek csak ilyen kis apróságok, de nekem személy szerint tök jólesett. :D Na nem ömlengek itt tovább, lényeg a lényeg, ha a higiéniát (pölö az izzadt férfitestek gőzei...) nem veszem számításba, ez volt életem egyik (hanem a legjobb) koncertje. Bánhatja, aki nem volt ott. ;)