Újabb hétfő, egy újabb hét kezdete. Folyamatos egyformaság, szinte mindenben. Azt hiszem le lehet szögezni: a suli unalmas. :/
 Ma összefutottam egy régi ismerősömmel. Egy lánnyal, akit még az animés korszakomból ismerem. Jobban mondva abból a korszakból, amikor tényleg csak az animék, a mangák, meg a conok érdekeltek...magamhoz képest. xD Sosem voltam elvakult fanatikus azért. Szóval összefutottam ezzel a lánnyal, és beszélgettünk. Aranyos, szeretem, csak öltözködni nem tud. >< Dehát ez részletkérdés. Most néztem egy filmet, a a címe... Séta a múltban? Azt hiszem. Egy menő srácról szól, aki egy nap arra kényszerül, hogy a stréberekkel lógjon együtt. Találkozik egy lánnyal, aki mélyen vallásos, odaadó, és hisz a csodákban. Mondanom sem kell, hogy a menő srác belészeret, és megváltozik az élete. Aztán kiderül, hogy a lány leukémiás...igen, bonyolult sztori. Kicsit sírós, kicsit nyálas. De azért nézd meg, ha van kedved. :)
 A másik dolog ami történt... tudni kell, hogy én egy asztalon ülve szoktam gépezni. Egy alacsony kávézóasztal szerű izén, mert csórók vagyunk széket venni. xD Szal teljes lelki nyugalomban gépeztem, amikor bejött öcsém valami olyan dumával, hogy itt a halál, és senki nem menekül...aztán rámászott a szegény kis asztalomra, ami darabokra tört alattunk. Szal most éppen dobozokból szereltem össze új széket magamnak. Jó mi? ><