|
15. kötet
20. történet - Mélybe nyúló gyökerek 16-19. rész Mélybe nyúló gyökerek - 16. rész
Kjevolhjang meghalt, Adzsite pedig őrjöng. A lány öngyilkossága nem volt benne a tervében. Örökké tartó szenvedésre kárhoztatta volna,ha megöli Munszut. E helyett saját magával végzett. Hogyan lehet képes az önző és hitvány emberi lény feláldozni a saját életét? Ez csak egy véletlen lehet...sem csodák, sem Isten nem létezik!
Vonszul, Ulphaszo és Vonhjo hatalmas pusztítást végzett a katonák között. A sereg már a parancsnokát is elvesztette, és a nagy felfordulásban bajtárs bajtársat öl. Mikor Adzsite kiér a csata színhelyére, már csak maroknyi embert talál ott. A haragja félelmetes. Egyetlen szóval megöli a maradék katonákat. Mindenkit, akinek a szívében maradt még egy kis jóság. Egyetlen pillantás, és a szó: Pusztulj! Vonszul gondolkodni sem tud a félelemtől. Egyetlen dolog jár a fejében: túlélni ezt, mégha el is kell adnod a lelked az ördögnek!
Munszu ki tudja mennyi ideig ül Kjevolhjang holtteste mellett. Mígnem meg nem jelenik képzeletében a lány, és el nem indul végetvetni Adzsite "munkásságának". Munszu nem kevésbé dühös, mint a császár. Amikor ő is odaér a harc színterére, Adzsite már végzett az egész sereggel. Puszta kézzel indul el feléje, hiába hallja Vonszul ordítását, hogy ne tegye. Már emeli az öklét, amikor Adzsite kimondja azt a bizonyos szót. De nem történik semmi. Munszu ökle Adzsite arcába fúródik.
Nem érti, hogy mi történik...talán az, hogy Kjevolhjang meghalt, megzavarta a varázslatot, és a Sachrophia mostmár Munszut erősíti...?
Mélybe nyúló gyökerek - 17. rész
Mito-sama vakon tér magához háza romjaitól nem messze. Nem hatja meg túlságosan a tény, hogy megvakult, hiszen öreg már, a szemeit évek óta nem használja különösebben. Úgy látszik Adzsite ezt nem tudta. Ő nem lehet mindenható, Munszunak képesnek kell lennie legyőzni őt!
Munszu képzeletében Adszitéval harcol. Az égtelen haragra gerjed, nem érti, hogy ami eddig hibátlan volt, hogy romolhat el egyszerre?! Bár bármi is történjen, ő a tökéletesség, senki nem képes legyözni. Főleg Munszu nem. Hiszen ő volt az 10 éve, aki felélesztette őt... Nem lehet tudni Adzsite mit csinál, de felrobban minden körülöttük. A birodalom központja egy pillanat alatt elpusztul.
Ulphaszo, Vonszul, és mindenki, aki szemtanúja volt a harcnak életben marad a robbanás után. Munszut azonban nem találják meg. Eltűnt Adzsitével együtt. Dzsusin pedig megsemmisült.
Egy évvel később Munszu visszatér Dzsusinba. A robbanás után messze északon ébredt fel, valószínűleg Adszite műve ez is, el akarta tenni az útból, hogy időt nyerhessen. Egy évbe tellt, hogy visszaérjen Dzsusinba, de már csak kopár síkságot talált ott... ekkor fogadja meg, hogy Árnybíró lesz, és megbosszulja Kjevolhjang és Hemoszu halálát.
Mito-sama Pjonganhoz viszi Munszut. Mindkettőjük szívesen látott vendég náluk, mert ha nem lettek volna, a Hercegnő birodalma nyugati elnyomás alatt lenne. Aztán jön a hír, hogy Munszu felébredt...
Mélybe nyúló gyökerek - 18. rész
Amikor még kicsik voltak, Munszu, Hemoszu, és Kjevolhjang felfedezőútra indultak. A falu mellett volt egy barlang, ahova tilos volt a belépés. Azt tartották, hogy szellemek lakják. Munszu viszont biztosra vette, hogy rengeteg kincset rejtegetnek odabennt. Kjevolhjangot a bejáratnál hagyták, de Hemoszu és ő bementek... Pár perc múlva denevérek támadtak rájuk, és a lámpásuk eltört. Beleestek egy mély szakadékba, ahol borzalmas látvány tárult a szemük elé. Egy démont láttak. Az egész teste ki volt feszítve, és szárnyait a falhoz szegezték...
Adzsite képes valamilyen módon belemászni Munszu elméjébe, de valami megint balul üt ki a tervében. Munszu felébred. Mito-sama elmeséli neki a történteket, ő meg mintha csak egy éjszakát aludt volna át, elindul megmenteni Bangdzsát.
Ez idő alatt Adzsite seregei is indulásra készek. A háború egy szebb világárt kezdetét veszi.
Mélybe nyúló gyökerek - 19. rész
Adzsite serege egy szurdokban vonul át. Fogolyként velük van Tae-Ju, Szu, Jongszil és a tetszhalott Bangdzsa. Munszu rajtaütésszerűen támad rá a seregre a fantomjaival. Kiszabadítják Bangdzsáékat, és gyorsan odébbállnak. A csata máshol is folyik, Hvang, Ulphaszo és Marlene is kaszabolja az élőhalottakat, a másik oldalon pedig Mago és Szando tizedeli az Árnybíró szövetségeseit. A háború tényleg megkezdődött.
Munszu teljes lelki nyugalomban üldögél a táborban, és félvállról osztja az utasításokat. Kiderül, hogy a mandragóra teljesen kigyógyította a betegségéből, de ez azzal jár, hogy valószínűleg már nem védi őt a Sacrophia. Jongszil teljesen kikészül ennek hallatán, a Tábornok fel sem veszi. Nem kell neki varázslat ahhoz, hogy kitekerje egy féreg nyakát. Jongszil nem érti, hogy honnan ez a nagy önbizalom. Ha már itt tartunk, maga Adzsite sem. Ezt szóvá is teszi, ugyanis abban a pillanatban ott terem Munszu mellett.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
