Halihó. Ma nagyon békés napom volt. :3 Reggel voltam fogorvosnál, de a fogszabályzóm még mindig nem veszik le. :s Pedig annyira elegem van már belőle... De mivel egész napra kaptam igazolást a dokitól, úgy döntöttem szüneteltetem a sulit egy kicsit. :)
 Indiai mondákat olvasok. Nagyon hasonlítanak a görög eposzokhoz, ami engem kicsit meglepett. De azért tetszenek. Valószínűleg ebben a témában fogom megcsinálni a projektmunkámat. Ne kérdezzétek mi ez, csak kell és kész. xD Meg kell csinálnod, ha le akarsz érettségizni.
 Az új osztálytársamnak van két lova, és elhívott a hétvégére lovagolni. Kicsit félek tőle, mert már több mint egy éve nem ültem lovon, és itt meg rögtön terepen kell majd bizonyítanom. Úgy, hogy terepen még életemben nem voltam. >< És nemtom mit vegyek fel. ( <- Ez a legnagyobb probléma. xD) Szóval ennyi mára. Szurkoljatok, hogy ne törjem ki a nyakam szombaton. 

Frissek: Az árnybíró movie-hoz magyar felirat. Tudjátok hogy kell használni, ugye? SRT fájl, ugyan azt a nevet adod neki, mint a filmnek is. Valamint felkerült a második kötet angolul.

 Frissek: Ma médiás napot tartottam. Örültök? :D Annyi lett már a letölthető anyag, hogy külön menüt csináltam neki. Felkerült az Árnybíró movie letöltése, a magyar feliratot majd holnap felrakom. Aztán felkerült az első kötet 3 fejezete angolul a letöltések közé. Ezt még folytatni fogom, remélhetőleg az összes kötet elérhető lesz. Magyarul sajnos nem tudom bevállalni, ahoz túl sok ez nekem. >< De azért remélem így angolul is megteszi. ^^

  Újabb hétfő, egy újabb hét kezdete. Folyamatos egyformaság, szinte mindenben. Azt hiszem le lehet szögezni: a suli unalmas. :/
 Ma összefutottam egy régi ismerősömmel. Egy lánnyal, akit még az animés korszakomból ismerem. Jobban mondva abból a korszakból, amikor tényleg csak az animék, a mangák, meg a conok érdekeltek...magamhoz képest. xD Sosem voltam elvakult fanatikus azért. Szóval összefutottam ezzel a lánnyal, és beszélgettünk. Aranyos, szeretem, csak öltözködni nem tud. >< Dehát ez részletkérdés. Most néztem egy filmet, a a címe... Séta a múltban? Azt hiszem. Egy menő srácról szól, aki egy nap arra kényszerül, hogy a stréberekkel lógjon együtt. Találkozik egy lánnyal, aki mélyen vallásos, odaadó, és hisz a csodákban. Mondanom sem kell, hogy a menő srác belészeret, és megváltozik az élete. Aztán kiderül, hogy a lány leukémiás...igen, bonyolult sztori. Kicsit sírós, kicsit nyálas. De azért nézd meg, ha van kedved. :)
 A másik dolog ami történt... tudni kell, hogy én egy asztalon ülve szoktam gépezni. Egy alacsony kávézóasztal szerű izén, mert csórók vagyunk széket venni. xD Szal teljes lelki nyugalomban gépeztem, amikor bejött öcsém valami olyan dumával, hogy itt a halál, és senki nem menekül...aztán rámászott a szegény kis asztalomra, ami darabokra tört alattunk. Szal most éppen dobozokból szereltem össze új széket magamnak. Jó mi? ><

 Frissek: Árnybíró gaiden stories második fejezet magyarul! Becsüljétek meg, mert sokat dolgoztam ám vele! :D

 Néha nagyon magányos. Valamiért úgy érzi, hogyha most eltűnne, az senkinek sem tűnne fel. És ha feltűnne mégis, csak legyintene egyet, és folytatná a saját életét. Vajon tényleg azt kapod, amit adtál? És ha így van, ő tényleg csak ennyire volt képes? Miért nem tud kiállni magáért?
 Volt egy barátnője, akit három éve ismert meg. Néha, vagyis talán kicsit többször mint néha, de rosszallóan nézte, hogy mit csinál. Aztán utánozással vádolta meg. De azért nem alaptalanul. De jól megvoltak. Ő mindig kiöntötte szvét-lelkét, és sosem vette észre, hogy a másik nem ezt teszi. Ő mindent elmondott magáról, a másikról viszont semmit sem tudott. A végén azt hitte, hogy a lány jó brátnője lett. Pedig nem így volt. Lhet, hogy az ő számára a másik felért egy legjobb barátnővel, de ez igazából nem volt több, mint egy felületes, és színtelen ismeretség. Amikor erre rájött, hidegzuhanyként érte a dolog. Hiszen úgy érezte, ő mindent megtett, a másiknak mégsem kellett. De eleinte nem volt szomorú. Csak dühös. Mostmár szomorú is. De úgy gondolja, hogy nem éri meg szomorúnak lenni e miatt. Csakhogy ez még nem változtat azon, hogy egyedül érzi magát. Talán egyszer majd jobb lesz. Talál helyette másik barátnőt. Hiszen mindenki pótolható, nem? Ez a lány biztosan.