Író: Takami Kósun
Kiadás: 1999 - Japán, 2006 - Magyarország

A történet egy teljesen hétköznapi osztály teljesen hétköznapi osztálykirándulásával kezdődik. 42 diák és osztályfőnökük tart Kjúsú felé egy buszon. Ám a főhősünk, Nanahara Súja arra lesz figyelmes, hogy két órával az indulás után szinte mindenki alszik. Nem tud túl sokat tépelődni ezen, mivel neki is lecsukódnak a szemei. Legközebb már egy teljesen besötétített osztályteremben találja magát osztálytársaival együtt. Ők a szerencsés osztály, akik részt vehetnek a következő Programban.
A Programot a Nagy Kelet-Ázsiai Köztársaság fejlesztette ki védelmi célokra. Évente körülbelül 50-szer rendezik meg. Minden alkalommal véletlenszerűen kisorsolnak egy harmadikos gimnáziumi osztályt, akiket teljesen elszigetelnek a külvilágtól, és arra kényszerítik őket, hogy megöljék egymást. A játék egyszerű szabályokkal működik, ám mégis szinte lehetetlen a szökés. Pontosabban ezidáig nem volt rá példa.
Sújáék tehát belekeverednek ebbe a játékba, ami még mielőtt észbe kaptak volna már el is kezdődik. Már az indulás előtt halott két osztálytársuk. A dolog tehát véresen komoly. A egyetlen mód a menekülésre, hogy kiiktass mindenkit, és te maradj utoljára. Nanahara Súja persze nem törődik ebbe bele. Először úgy dönt, összeszed annyi embert, amennyit csak tud, és együtt kitalálnak egy tervet a szökésre, de hamar rádöbben, hogy milyen nehéz megbízni valakiben ebben a játékban. Így egyetlen egy emberrel szövetkezik. Nakagava Norikóval, legjobb barátja (Kuninobu Jositoki, az első halott) szerelmével. Hamar összetalálkoznak Kavada Sógóval is, aki segít nekik és csatlakozik hozzájuk. Kavadának van egy terve a szökésre, de kérdéses, hogy sikerül e megvalósítani?
A történet nem csak Sújáék szemszögéből van megírva. Minden diák tettét végig lehet követni az indulástól a halála pillanatáig. Ettől lesz szerintem olyan sokszínű az egész. Azoknak is tartogat egy-két jelenetet a könyv, akik szeretik a brutális és vérben tocsogó leírásokat. A szemgödrökből kicsordogáló vért és fehér zselét például elég élethűen el lehet képzelni. xD
Egy szó mint száz, ezt a könyvet az erősebb idegzetű olvasóknak ajánlom, de persze korántsem ez a lényege. A Battle royale (szerintem) arról szól, hogy hogy tud egy elvileg barátokból álló csapat viszonyulni egymáshoz egy olyan versenyben, amit csak egyvalaki nyerhet meg. Hogy bízol e még abban, akiben eddig a legjobban megbíztál?