Eltévedt utazó, údvözlünk Dzsusin Birodalmában! Városunkat már rég letörölték a térképekről, ám hírnevünk fennmaradt. Had meséljünk el egy történetet népünk Legendájáról, aki Árnybíróként járja a világot, és igazságot hoz a népnek. Egyetlen célja, hogy megtalálja azt, aki pusztulásunkat okozta, és beteljesítse bosszúját.
INTERAKTÍV
Végigolvastad már az Árnybírót? Tetszett? Vagy nem? Mi a véleményed a végéről? És a szereplőkről? Ki a kedvenced? Teljesen mindegy mit írsz, csak a mangával legyen kapcsolatos. :D
A MuDvAyne együttes 1996-ban alakult Illinois-ban. A zenekarhoz két év múlva csatlakozott Ryan, a jelenlegi basszusgitáros. Az arcfestés már a kezdetekkor jelen volt, de ennek Matt szerint nem kell olyan nagy jelentőséget tulajdonítani. "Nem feltétlenül szimbolizál bármit is ez a dolog. Azt szeretnénk, ha mindenkinek meglenne a saját maga által kialakított véleménye rólunk és a zenénkről. Rengeteg dolog inspirál minket, mint például filmek és rendezők. Az L.D.50 albumot Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeája ihlette. Mindannyiunkat érdekelt a téma és együtt merültünk el benne, ami nagyon érdekes volt, mert ekkor kezdtünk el igazán művészként alkotni."
Az első magánkiadású album (Kill I Oughtta) után a zenekar kész volt nagyobb nyilvánosság elé lépni. Az L.D.50 Garth Richardson (Rage Aganst The Machine, L7) producerrel készült. "Ez volt egyszerre a legszebb és leborzalmasabb dolog, amit valaha átéltem. - mondja Matt. - Pszichikailag nagyon megterhelő volt, ugyanakkor nagyon jó volt látni, hogy az elképzeléseink alakot öltenek, rendelkezésünkre áll a szükséges felszerelés, és Grath szakértelme. Folyamatosan dolgoztunk, nem partiztunk, a technikusok volt, hogy napokig le sem feküdtek. Vancouverben rögzítettük az anyagot, de nem láttunk semmit a városból, végig a stúdióban voltunk." "Az egész felvétel tiszta őrület volt - emlékszik vissza Chad. - Voltak dalok, amikkel nem is foglalkoztam a stúdiózás előtt, ami nem valami jó ötlet, ha figyelembe vesszük, milyen kevés volt az idő, és mennyire szűkösek voltak a költségeink. A 'Pharmaecopia'-t és a 'Nothing To Gein'-t a stúdiózás utolsó éjjszakáján íram, mielőtt a felvételeket elküldtünk volna New Yorkba. Iszonyatos volt a nyomás."
Másfél év turnézás és egy hónap pihenő után 2002-ben a zenekar hozzálátott a második album munkálataihoz. "Nem akartunk több mint két évet kihagyni az albumok között - mondja Chad. - Négy hónap alatt írtuk és próbáltunk, aztán újabb négy hónapot töltöttünk a felvétellel és a mastereléssel. Igazán nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan meg tudjuk csinálni az albumot, de megcsináltuk, és nagyon büszke vagyok rá. A zene, a dallamok, a szövegek mind azt tükrözik, hogy kik is vagyunk jelenleg, az életünknek ebben a szakaszában."
Fú, imádom a zenéjüket! :D Nagyon tetszik az énekes hangja, meg egyszerűen jó hallgatni. Ahogy meg kinéznek, az valami zseniális szerintem. xD Amúgy ha ideges vagy én ajánlom a Fish out of water c. számukat, engem az mindig megnyugtat...bár lehet, hogy csak az én beteg elmémnek tesz jót. xD